♦ ALEXANDER JAMES GRIFFIN ♦♦ ♦ 30 év ♦ ♦ ♦ Sheffield, 1983.július 11. ♦ ♦ ♦ férfi ♦ ♦ ♦ Csoport: Tanár ♦ ♦ ♦♦ ♦JELLEM♦ ♦Könnyen szót lehet velem érteni. Diákokkal is tegeződök, közvetlen viszonyban vagyok velük. Tanórán viszont elég szigor van, nem engedem elszórakozni a tanulni valót. Idősebb diákoknál még a bulikon is többször megfordulok. Tudok én nagyon jól szórakozni velük is. Sőt, a diáklányokat se vetem meg.
♦ ♦KÜLSŐ♦ ♦Sötét haj, kék szem. Fülbevalóim vannak és jó pár tetoválásom is. Ruházatilag laza holmik azok, amik inkább szóba jöhetnek nálam.
♦ ♦HÁZIÁLLAT♦ ♦A lovarda lakója Bronty és a pár hete született csikója, Mambo. A csikó apja szintén az enyém, Zarándok. Mindhárman Morgan fajtájúak. Bronty és Zarándok is kezes jószág, lovagolhatóak, persze jelenleg Bronty nem, hisz csikót nevel. Zarándok csődör létével ellentétben jó természetű, persze kell hozzá a határozottság. Bronty most kicsit ideges az idegenek jelenlétében, mivel csak védi a csikóját, de nem támad, inkább csak odébb tereli Mambo-t.
♦ ♦FÉLELMEK & AMIBEN KIEMELKEDŐ & AMIBEN ROSSZ♦ ♦Mitől fél: Így most konkrétan megnevezni nem tudnék egyet sem. Nem vagyok félős.
Amiben kiemelkedő: Lovaglás, gitározás, éneklés.
Amiben rossz: Időbeosztás.. na az soha nem ment jól.
♦ ♦MÚLT♦ ♦A szép Sheffield városában születtem meg harminc évvel ezelőtt. Néha olyan, mintha évmilliókkal ezelőtt történt volna. Gyerekkoromról talán nem is érdemes írni, semmi szóra érdemes nem történt, átlagos volt. Egy teljesen átlagos család másod szülöttje vagyok, egy idősebb nővérem van. Általános iskolában is teljesen átlagosan tanultam. Gimiben persze voltak kisebb-nagyobb csetepatéim, mint minden kamasz fiúnak. Gimi első osztályába kezdtem el zenélni és lovagolni is. Szüleim buzdítottak, hisz inkább hasznosan kötöttem le a fölös energiáim. Azt sem vették lelkükre, hogy már a gimi elején kijelentettem, hogy nem fogok egyetemre menni.
A középiskola végén katonaság besorozott, így fel kellett függesztenem minden további terveim, de szerencsém volt. Egyik kiképzés alatt csúnyán megsérült a bal karom, így leszereltek. Egy bravúros műtéttel sikerült helyrehozni a törött csontom, mára csak egy heg emlékeztet erre az egészre.
Amint felépültem, egy lovas iskolába mentem. Addigra már profi lovas voltam. Nem versenyeztem, de profin ment minden. Az iskola tulajdonképpen arról szólt, hogy az elvégzése után lovaglást oktathattam. Persze közben a zenélést sem hagytam abba, gitározni megtanultam és a rock ének sem áll tőlem messze.
22 éves koromra volt papírom arról, hogy taníthatok lovaglást, kisebb-nagyobb lovas tanyákon dolgoztam, mint tréner. Nem volt nagy kedvencem, de pénzt hozott, amiből saját lábamra tudtam állni. Három évig így éldegéltem, aztán egy állás lehetőségre leltem Norwich városban, egy középiskolában. Nem gondolkodtam, elfogadtam. Pakoltam és utaztam.
Az iskolába én kaptam meg a haladó szinten lovagló diákokat, vagyis őket kellett oktatnom továbbra is. Ez nagyon fekszik nekem. Mindemellett a gitár fakultációt is bevállaltam.
Nem sokkal később megvásároltam a lovaimat, Bronty-t és Zarándokot. Őket is lehet lovagolni, Bronty-t kezdők is igénybe vehetik, de Zarándokot csakis haladók. Igaz, mostanság nem lehet Bronty-t lovagolni, mert csikója van, de ez most mellékes.
Tehát öt éve itt dolgozom, és jól érzem magam. Bulikon gyakran előfordulok és, ha egy-egy diáklány felajánlja magát, nem utasítom vissza. Persze ez szabályellenes, így a vezetőség erről mit sem tud. Az utóbbi időben egy lány, Hope nagyon sokat legyeskedik körülöttem. Ő is hozzám jár lovagolni, így ismerkedtünk meg. Nem tudom mik a szándékai, de számomra nem egyértelmű egyelőre.
Hát itt tartok most, majd kiderül mit hoz a jövő. A városban jó élni, kellemes, szóval azzal sem lesz baj úgy gondolom.
♦ ♦ Play by - Adam Gontier ♦ ♦
