Zaine Steele
Hozzászólások száma : 1
Join date : 2013. Nov. 22.
 | | Tárgy: Zaine Steele Vas. Nov. 24, 2013 8:02 pm | |
|  ♦ Zaine Steele ♦
♦ ♦ 25 ♦ ♦ ♦ 1988.07.19. ♦ ♦ ♦ Fiú ♦ ♦ ♦ Csoport: Városlakó ♦ ♦ ♦
♦ ♦JELLEM♦ ♦
Határozott, ambiciózus, törtető. Ezek elég jól körülírják, milyen is vagyok valójában. Kevés dolgot akarok igazán, de amit akarok, megszerzem. Minden cselekedetem, minden lépésem arra irányul, de ha valamit utálok, lehetetlen rávenni. Többek között arra, hogy magamról beszéljek, úgyhogy ennyi bőven elég is belőlem. Hidd el, jobb neked, ha nem ismersz.
♦ ♦KÜLSŐ♦ ♦
És ez? Mi ez? Nézz rám és megtudod, hogyan nézek ki. Magas, barna hajú, igéző szemű. Mond ez neked valamit? Átlagos, nem? Hát nézz rám, most az egyszer jól nézz meg magadnak, mert utálom, ha bámulnak. A következő alkalommal az öklömmel találod magad szembe. Kockás hasam állandóan női szempárok kereszttüzében találja magát, értem én, hogy meg kell nézni azt, ami szép, de ebben is van egy határ. Nem kiállítási tárgy vagyok, úgyhogy mehetsz is tovább, leakadhatsz erről a témáról.
♦ ♦HÁZIÁLLAT♦ ♦
Ugye viccelsz?
♦ ♦FÉLELMEK & AMIBEN KIEMELKEDŐ & AMIBEN ROSSZ♦ ♦
Semmitől. Tényleg.
Amiben kiemelkedő: A munkámban. Megvédelek bármitől. Még magadtól is.
Amiben rossz: Az érzelmek kifejezésében.
♦ ♦MÚLT♦ ♦
Lassan lemegy a nap. Utolsó sugarai még kapaszkodnak, de a sötétség erősebb. Uralkodni akar, itt az idő, hogy átvegye a világosság helyét és meg is teszi. Pont olyan ellentmondást nem tűrő, mint én. Erőszakkal tekerem a kormányt, karizmaim megfeszülnek, ahogy milliós luxusterepjáróm hatalmas porfelhőt kavar a kietlen táj elhagyatott útján. Ez az az üzlet, amit nem lehet irodában, asztalnál lebonyolítani. A távolban két autó alakja tűnik fel, majd egyre inkább kirajzolódik, egészen addig le sem veszem a lábam a gázról, amíg pontosan ki nem vehetőek a bennük ülő alakok. Egytől egyig ismerős arc, mind olyan, aki a túloldalon áll. Soha nem a rendes utat választják, inkább a könnyebbet, azt, ami több pénzt hoz, ami hamarabb vezet a célhoz. Amin több a kockázat. De aki nem mer, az nem is nyer. Ezt már régen megtanultam. Mégis akadnak olyan üzletfelek, akik állandóan ennek a mondatnak az ismételgetésére késztetnek.
- Hol a cucc? – indítok egyből a lényeggel, ahogy határozott lépésekkel haladok a másik két jármű felé. Lábamon katonai bakancs, ezen kívül egy farmer és egy póló, nem viszem túlzásba a dolgot. Amikor indultam, még meleg volt, az éjszaka viszont hűvöset hozott magával. Mégsem érdekel, ha üzlet van, akkor más nem tereli el a figyelmem.
- Mondom hol van? Nem hallasz? – kezdek dühbe jönni, könnyen megy nálam. Nem igazán tudok uralkodni az indulataimon. Mégis minek? Amit akarok, azt egyből akarom, nem akarok várni és nem is fogok. Villámsebességgel kapja el a kezem a volán mögött ülő torkát és addig szorítom, amíg végül meg nem adja magát. Pontosabban azt, ami nekem kell.
- Nyisd ki a csomagtartót, ott van minden – utasít, mire még erősebben szorítom.
- Hogyne, persze... Na nyomás, küldd hátra valamelyik kis faszt, hogy hozza ide. Rohadtul nem fogsz nekem parancsolgatni, mit képzelsz, ki vagy te? – szavaimra, meg arra tekintettel, hogy forrok a dühtől, int a mellette ülőnek, hogy tegye, amit mondok. Jobban járnak. Ujjaim a lenyitott ablak helyén dobolnak türelmetlenül. Valószínűleg csak percek telnek el, mire a fiatalabb pasi átadja nekem a cuccot, gyakorlatilag óráknak tűnik. Én meg a legszívesebben eltűnnék már innen. Kapkodva pillantok a gondosan becsomagolt doboz tartalmába.
- Ez meg mi? Ez viccnek is rossz. Mi a faszt akarsz tőlem? – elkerekednek a szemeim, a dobozban semmi más nem volt, csak egy repülőjegy. Oda. Ki tudja mikor jövök vissza.
- Jól látod, most nem kell más – nyugodt hangon szólal meg, miért ne tenné. Pedig lenne oka felbaszni magát, mégsem teszi. A legprofibb vagyok, ezzel tisztában van. Majdnem mindent elvállalok, nem érdekel, ha vér tapad a kezemhez, de általában ennél bonyolultabban oldom meg a rám bízott feladatot. Megvan az áram és elértem már annyit, amiért megengedhetem magamnak ezt a stílust.
- Igazán nagylelkű vagy Josh, de ha nyaralni akarsz küldeni, én nem ide mennék. Norwich? Az meg hol a faszban van? – pillantok rá kissé értetlenül, nagyon jól tudom, hogy dolgom lesz ott, de mondhatná már, hogy mi.
- Hűtsd le magad Zaine. Ha nem lennél ennyire profi, már magam tettelek volna el láb alól. Viszket a tenyerem, akárhányszor csak meglátom azt az öntelt képed. Elhúzol Norwichba. A Holloway család biztonsági embere leszel. Az édes kis Ninára kell vigyáznod. Pont testhezálló feladat, szerintem ő előbb fog kikészíteni téged, mint fordítva. A kiscsajban ellenfeledre fogsz találni. A többit majd akkor, ha megérkeztél – belevigyorog a képembe és a gázra lép. Az utolsó pillanatban ugrok félre, nem éppen szép szavakkal illetve a munkaadóm. Igen. Ő adja nekem a legtöbb munkát. Most éppen ezt. Nem mondom, hogy értem, mit akar. Babysitternek küld a világ másik felére? Már értem, miért volt annyi számjegy azon a csekken. Ha gyerek van a dologban, nem vállalom a dolgokat, kivéve, ha rendesen megfizetnek. Az a bizonyos Nina, akiről beszélt, egészen biztosan a család kicsi lánya, talán még pelenkás is, ki tudja. Elrúgok egy követ, valamerre messze repül, el a végtelenbe. Követném szívesen, de rám más feladat vár. Rápillantok a repülőjegyre. Indulás egy óra múlva. Hát ez jó.
♦ ♦ Play by - Jared Leto ♦ ♦ |
|
Admin
Admin
Hozzászólások száma : 144
Join date : 2013. Oct. 23.
| |
Nem húzom tovább az időt.
